BÖJT ÉS ENERGIALÉGZÉS
Mi a böjtölés? A böjt nem éhezés, nem koplalás, nem fogyókúra, mivel szabadon választom. A beteg állat vagy a gyermek, netán az étvágytalan felnőtt ugyanis nem választja a böjtöt, hanem rákényszerül. Kénytelen a test sugallatára hallgatni. Kényszerűen éhezik, s ettől szenved. A böjtöm tehát szabad; elsődleges célja a lelki, szellemi, testi-érzelmi megtisztulás, közvetlen kapcsolatba kerülés felsőbb énemmel, a teremtőerővel; bár szándéka lehet személyen túli, a közösség, a béke érdeke.
Lützner A gyógyítóböjtben elsősorban az a táplálék nélküli időszak betegségmegelőző és erősítő hatását tárgyalja. A böjt alatt a szervezet erőteljesen pusztítja a behatoló baktériumokat, gátolja a vírusok terjedését és növekedését, fokozza a sejtek ellenálló képességét, tisztítja a vért, elősegíti a betegséget kiváltó méreganyagok és egyéb ártalmas fölöslegek kiválasztását. S ráadásul a nem evés idején a szervezet nem használ emésztéshez energiát, s így az erőivel is optimálisabban gazdálkodik. Hippokratész szerint Az éhség nagy erővel hat az emberre és olyan eszköznek tekinthetjük, amely gyógyuláshoz vezet. Galenusszerinta túltáplált testben a lélek megfullad a sok hájtól, a sok vértől és zsírtól és nem lesz képes belátni és megítélni az isteni, égi dolgokat.
Farquharson könyvében felsorolja azokat a betegség tüneteket, amelyekre a böjt különösképpen jótékony hatású. Érdemes lenne kísérleti jelleggel a böjt idején erre alkalmas csoporttal energialégzést végezni, hogy a testi-lelki problémák belső okait is feltárjuk, s ezzel hatásosabbá váljék a gyógyulás folyamata. (Nem tudom, történtek-e ilyesforma próbálkozások, s milyen hatásfok-változás észlelhető a folyamatos légzéses, öngyógyításos böjtben a puszta diétához, ételmegvonáshoz képest; ha módomban állna, magam is szívesen vezetnék egy böjtölős-légzéses csoportot.) S most idézem a Természetes méregtelenítés listáját, amely a következő esetekben gyanúsítja a testi túlmérgezettséget, -terhelést és tanácsolja a méregtelenítést, a tisztítókúrákat, illetve a böjtöt: fájások és fájdalmakallergiák szívtáji fájdalom szorongás hátfájás felfúvódás és büfögés rossz lehelet mitesszerek, pattanások vérző íny kimerültség blokkolt arcüreg foltos bőr hurut narancsbőr folytonos megfázások székrekedés köhögés nehéz összpontosítás sötét karikás szemek depresszió gyakori hangulatváltások lepedékes nyelv fejfájás emésztési zavarok álmatlanság viszkető, illetve vörös szem izületi fájdalmak émelygés dagadás és vizesedés taknyos orr, folytonos tüsszentés erős szagú vizelet fáradékonyság bőrkiütések fájó torok A böjtölés újjáéledése nem véletlen korunkban. A böjt ugyanis testi-lelki hatása következtében alkalmas a civilizációs betegségek gyógyítására, a helytelen táplálkozás, egészségtelen életmód és a megoldatlan lelki ellentétek kezelésére.
Az ételtől való megtartóztatásnak rituális hagyományai legalább annyira fontosak, mint a test-lelki egészséggel összefüggők. A rituálé értelme elsősorban nem anyagi eredményekre irányul, hanem önmagában, a fejlődési út részeként van szerepe. Egyiptomban, Perzsiában, Görögországban vagy Mexikóban böjt előzte meg a vallási ünnepeket. A muzulmán zarándokok Mekka felé, vagy visszatérőben még ma is böjtölnek néhány napot. A szufik közt hagyomány a 40 napos böjt. Mohamednek tulajdonítják e szavakat: Az imádság félútig vezet istenhez, a böjt elvisz az ég kapujába. Ugyancsak ő mondta: Ajánlatos böjtölnötök, hogy megtanuljátok védeni magatokat a gonosz ellen. Buddhától idézik e böjtöt dicsérő mondást: Ahogy fogy a húsom, a lékek világosabb lesz, a szellem ébersége pedig erősödik. Mabbugi Philoxenész homiliáiban arról ír, hogy a böjt előkészít az érzékeken túli tartomány megtapasztalására és az Isten szemlélésére. Igyál vizet, hogy csillapítsd tudásszomjadat! Táplálkozz zöldséggel, hogy bölcs lehess a misztériumok ismeretében! Mértékkel egyél, hogy mértéktelenül szerethess. Böjtölj, hogy láss! Amit az emberi tudomány nem ismert fel, azt az így élő lélek fölismerheti.
|
||||
